Gyakori kérdések
2020. február elsejétől a honosítási kérelmet benyújtó személyek mindegyike hivatalból kap magyar személyazonosító igazolványt.
Az állampolgársági kérelemhez mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonat, családi állapotát igazoló okiratok (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum), személyazonosító igazolvány, valamint a felmenők magyar állampolgárságát igazoló iratok másolatát és fordítását.
A fényképet 12. évet betöltött vagy idén töltő személyek esetében a konzulátus készíti el; 12 év alatti gyerekek esetében egy jó minőségű, fehér hátterű igazolványképre van szükség.
Az a nem magyar állampolgár részesülhet az egyszerűsített honosítási eljárásban, aki az alábbi követelményeknek megfelel:
– a kérelmező vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
– magyar nyelvtudását igazolja,
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban,
– honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön eljárásban igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).
A magyar jogrendszerben az egészségügyi- vagy szociális ellátást, illetve például a közoktatást ágazati jogszabályok szabályozzák, amelyek a jogosultságot lakóhelyhez vagy tartózkodási helyhez, illetőleg biztosítotti jogviszonyhoz kötik. Kétoldalú nemzetközi szerződések viszonosság alapján biztosíthatnak nem magyar állampolgároknak is hasonló jogokat és az uniós polgárokat is a magyarokéval azonos ellátás illeti meg.
Természetesen országonként eltérő, hogy milyen előnyökkel járhat az ott élő magyarság számára az állampolgárság megszerzése. Minden jövendő magyar állampolgár szempontjából közös lenne a Magyarországon tartózkodás és az útlevél megszerzésének joga, az uniós polgársággal együtt járó kedvezmények.
Az Eurotrans Alapítvány által összeállított egyszerűsített honosítási kérelmet be lehet nyújtani a:
– Csíkszeredai Főkonzulátuson,
– Kolozsvári Főkonzulátuson,
– Bukaresti Nagykövetségen,
– kiszervezett konzuli napokon.
Az egyszerűsített honosítási kérelmeket be lehet nyújtani Magyarországon is (szükséges, hogy a fordítások rendelkezzenek OFFI pecséttel):
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalainál,
– a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál,
– a Kormányablakoknál.
Az állampolgársági kérelemhez az eredeti okiratokat nem kell leadni, elég a másolatát és fordítását mellékelni.
Kivételt képeznek az egyház által kiállított családfát visszavezető igazolások, amit szükséges leadni eredetiben is.
A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz, erről tájékoztató levelet fog kapni. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételének (jogvesztő) határideje az erről szóló felhívás közlésétől számított egy év. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv külön felhívására (tehát alapesetben nem kötelező) csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását (hiteles fordítással).
Az önéletrajz tartalmazza a kérelmező életútjának legfontosabb állomásait születésétől napjainkig: a fontosabb személyes és tanulmányok végzésével kapcsolatos adatokat, a családi állapotát. Nem professzionális, szakmai önéletrajz az elvárás.
Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Változatlanul maradt az együtt élő családtagok közös kérelem benyújtásának lehetősége.
A magyar jogszabályok alapján semmiképpen, hiszen a magyar jogszabályok támogatják a kettős állampolgárságot.
Fontos kiemelni, hogy egyes országok jogrendje a „kettős állampolgárságot” különbözőképpen kezeli, és ezen belül is eltérések vannak a kettős státuszhoz fűződő jogkövetkezmények vonatkozásában. Az adott államban ezzel kapcsolatosan hatályban lévő szabályokról az adott állam illetékes szervei adhatnak hivatalos tájékoztatást.
Az egykori magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat végig követhető legyen.
Igen, azonban magyarországi lakóhely hiányában csak az országos listára lehet szavazni. A választójog gyakorlása előzetes regisztrációhoz van kötve.
Magyar állampolgárként abban az esetben jogosult magyar igazolványra és az ezzel járó kedvezményekre, amennyiben nem létesít Magyarországon lakóhelyet. Magyarországi lakóhely létesítése esetén Ön magyar igazolványra nem jogosult.
Az egyszerűsített honosítási kérelmet 2011. január 1-től lehet benyújtani. Nincs időbeli korlát, tehát akár 2, akár 5 év múlva is lehet élni a lehetőséggel.
Az egyszerűsített honosítási eljárásban a házastársaknak külön-külön kell a törvényben előírt feltételeket, így a felmenő egykori magyar állampolgárságát is igazolniuk.
Amennyiben nem lehetséges visszavezetni a családi kapcsolatot, kérvényezhető a magyar állampolgársággal rendelkező házastárs révén, legalább tíz éve fennálló házasság esetében. Ha született közös gyerekük, akkor elegendő öt évnyi fennálló házasság is.
Nem kell Magyarországon letelepedni a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
A belügyminiszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt.
Törvény szerint elegendő a “magyarországi származás valószínűsítése.”
Ezáltal a csángók igazolhatják a származásukat a felmenőik anyakönyvi kivonataival, ami mutatja, hogy a csángók által lakott területen, falvakban éltek az őseik, illetve a római katolikus egyházi igazolás is elég a valószínűsítésben.
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik:
– hogy saját vagy felmenőjük egykori születési családi nevét viselhessék,
– többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
– utónevüknek magyar megfelelőjét.
Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magába foglalja a névmódosítási kérelmet is. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével egyidejűleg lép érvénybe.
Az állampolgársági törvény úgy rendelkezik, hogy az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni. A több nyelven kiállított úgynevezett „nemzetközi” anyakönyvi kivonatot is le kell fordíttatni.
Igen, teljes mértékig elfogadható ez a dokumentum is.
Ha az okiratra magyar közigazgatási hatóság előtti eljárásban történő felhasználásra – a magyar állampolgárság fennállásának igazolására – van szükség, mint például útlevél kiállításához vagy névváltoztatási kérelem elbírálásához, ez esetben az eljáró hatóság hivatalból keresi meg az állampolgársági ügyekben eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. Az ügyfélnek tehát az igazolás beszerzésével kapcsolatban nincs tennivalója.
Az elveszett vagy megsemmisült (használhatatlanná vált) honosítási (visszahonosítási) okiratról másolat kérhető, ha azt az ügyfél más célra – tehát nem magyar közigazgatási hatóság előtti eljárásban – kívánja felhasználja. Az okiratmásolat tartalmában az eredetivel mindenben megegyezik ugyan, azonban megjelenésében eltér attól. A kérelem benyújtásához nincs formanyomtatvány rendszeresítve, a kérelemben a személyi adatokon túl további, az azonosítást segítő adatokat is célszerű közölni: ilyen például az eskü/fogadalomtétel helye, ideje, egyedül vagy családtagjaival együtt szerepel az okiraton. A másolat kiadását célszerű ott kezdeményezni, (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, kormányablak, BÁH Regionális Igazgatóságainak ügyfélszolgálata, külképviselet) ahol egyébként az egyszerűsített honosítási kérelem is benyújtható. A másolat illetéke jelenleg 100 forint, amelyet a kérelmen kell leróni. A BÁH az okiratmásolatot az ügyfél által megjelölt magyarországi címre, vagy külföldre a külképviselet útján továbbítja.
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10. §-a alapján a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy – ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal igazolható. Tehát a honosítási okirat alkalmas a magyar állampolgárság igazolására és 2011. január 1. óta a honosítási okirat tartalmazza az esetleges névmódosítást is.
Személyazonosításra alkalmas hivatalos igazolvánnyal és honosítási okirattal minden új állampolgár bizonyíthatja a magyar állampolgárság megszerzését.
Például az útlevél kérelmezéséhez nem kell a magyar anyakönyvi kivonat, elegendő a korábbi személyazonosításra alkalmas hivatalos igazolvány (például román útlevél) és a honosítási okirat bemutatása.
Az eskütétel helyének módosítása egy alkalommal kérhető, legkésőbb az állampolgársági eskü kitűzött időpontját megelőző ötödik napon. Ez esetben az okiratot továbbítják az új eskütételi helyre.
A honosítási okirat cseréjére nincs lehetőség. Az említett okirat a magyar állampolgárság megszerzésének tényét igazolja, nem pedig a személyi adatok igazolására szolgál.
