Honosítás

Megkönnyítjük a honosítási eljárást a magyar állampolgárság megszerzése iránt érdeklődők számára. Ingyenes segítséget nyújtunk a honosítási dosszié elkészítésében, beleértve az olyan szolgáltatásokat, mint a fényképezés és a dokumentumok fordítása. Területi irodáink munkatársai a vidéken élő személyeket is alapos tájékoztatásban részesítik a honosítási eljárásról, és segítséget nyújtanak a szükséges dokumentumok elkészítésében. Levesszük az ügyintézéssel járó terheket a válláról! Igényelje segítségünket!

Kiszállások

Heti két alkalommal Alapítványunk munkatársai kiszállnak erdély különböző falvaiba, hogy a vidéken élőket is segítsék a magyar állampolgárság igénylésében.

Tájékoztatás az eljárásról

A honosítási kérelem benyújtását követő 4-5 hónapon belül lehet válaszra számítani. A honosított a kérelem elbírálása után, az eskü vagy fogadalomtétel napján szerzi meg az állampolgárságot.

Szükséges iratok

Az állampolgársági kérelem mellett, születési anyakönyvi kivonatra, családi állapotot igazoló okiratokra, és a magyar származást igazoló dokumentumokra is szükség van a honosításhoz.

Letölthető űrlapok

A magyar állampolgárság, az anyakönyveztetés és a családtámogatás igényléséhez szükséges iratok űrlapjait letöltheti az Eurotrans Alapítvány honlapjáról.

Jogi háttér

Jogi információk a magyar állampolgárság megszerzéséről, igazolásáról, visszavonásáról és egyéb honosítással kapcsolatos szabályozások.

Hadigondozotti ellátások

Díj és illetékmentesen kérelmezhetnek támogatást akik katonai szolgálat, kötelező katonai előképzés, hadművelet, vagy robbanóanyag felrobbanása következtében testi vagy egészségügyi károsodást, fogyatkozást szenvedtek.

Területi irodáink kiszállásai

Utolsó frissítés: 2023.11.28.

*Konzuli nap

Arad

Arad megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.05. Pécska RMDSZ székház, 3. utca, 5. szám 15:00 - 19:00
2023.12.07. Zimándújfalu Kultúrotthon 15:00 - 17:00
2023.12.12. Pécska RMDSZ székház, 3. utca, 5. szám 15:00 - 19:00

Bákó

Bákó megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.04. Diószeg Magyar Ház 13:00 - 13:30
2023.12.05. Gajdár Családi ház 11:00 - 11:30
2023.12.06. Forrófalva Magyar Ház 13:00 - 13:30
2023.12.07. Lészped Magyar Ház 12:00 - 12:30
2023.12.08. Trunk Magyar Ház 11:00 - 11:30
2023.12.11. Somoska Családi ház 12:00 - 12:30
2023.12.12. Máriafalva Családi ház 13:00 - 13:30

Beszterce-Naszód

Beszterce-Naszód megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.06. Cegőtelke Kultúrház, Fő út, 17. szám 13:00 - 15:00

Bihar

Bihar megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.05. Érmihályfalva RMDSZ székház, Forradalom utca, 2. szám 11:00 - 14:00
2023.12.06. Nagyszalonta RMDSZ székház, Kossuth utca, 16. szám 11:00 - 14:00
2023.12.07. Szalárd Polgármesteri Hivatal, 724. szám 11:00 - 14:00
2023.12.08. Hegyközújlak Kultúrház 11:00 - 14:00
2023.12.11. Székelyhíd Múzeum épülete, Szabadság utca, 1. szám 11:00 - 14:00
2023.12.12. Tóti Kulturház, Fő utca, 320. szám 11:00 - 14:00

Brassó

Brassó megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.04. Székelyzsombor Evangélikus parókia, Fő út, 198. szám 10:00 - 14:00
2023.12.07. Homoróddaróc Unitárius parókia, Fő út, 156.szám 10:00 - 14:00
2023.12.12. Halmágy Evangélikus parókia, Fő út, 251. szám 10:00 - 14:00

Csík

Csík megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.05. Szépvíz Polgármesteri Hivatal, 7. szám 12:00 - 14:00
2023.12.12. Szépvíz Polgármesteri Hivatal, 7. szám 12:00 - 14:00

Fehér

Fehér megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.04. Felsőújvár Hosszú utca, 149. szám 14:00 - 15:00
2023.12.05. Felvinc Mihai Vitezu utca, 230. szám 15:00 - 16:00
2023.12.08. Vajasd 291. szám 10:00 - 11:00
2023.12.11. Marosújvár Református parókia 11:00 - 12:00

Gyergyó

Gyergyó megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.06. Ditró Polgármesteri Hivatal, Szabadság út, 9. szám 14:00 - 16:00
2023.12.07. Gyergyóremete Polgármesteri Hivatal, Cseres Tibor tér, 10. szám 14:00 - 16:00

Háromszék

Háromszék megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.12. Kézdivásárhely RMDSZ iroda, Apafi Mihály utca, 1. szám 10:00 - 14:00

Hunyad

Hunyad megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.04. Petrozsény RMDSZ székház, 1 December 1918 utca, 90. szám 09:00 - 17:00
2023.12.05. Vajdahunyad Corvin Savaria Magyar Kulturális Központ, Timotei Cipariu utca, 29. szám 11:00 - 13:00
2023.12.07. Zsilyvajdejvulkán Katolikus plébánia, Nicolae Titulescu utca, 8. szám 09:00 - 17:00
2023.12.11. Petrozsény RMDSZ székház, 1 December 1918 utca, 90. szám 09:00 - 17:00
2023.12.12. Vajdahunyad Corvin Savaria Magyar Kulturális Központ, Timotei Cipariu utca, 29. szám 11:00 - 13:00

Kolozs

Kolozs megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.12. Aranyosegerbegy Magyar Ház 17:00 - 19:00

Maros

Maros megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.05. Szováta RMDSZ iroda, Fő út, 133. szám 10:00 - 15:00
2023.12.06. Marosvásárhely Eurotrans iroda, Kossuth utca, 18. szám 11:00 - 15:00
2023.12.07. Szentdemeter Római Katolikus Plébánia, 201. szám 11:00 - 14:00
2023.12.11. Szászrégen RMDSZ iroda, Mihai Viteazul utca, 5. szám 10:00 - 13:00

Nagybánya

Nagybánya megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.07. Szamosardó Kós Károly Iskola 16:00 - 17:00

Szatmár

Szatmár megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.07. Szatmárnémeti Szatmárnémeti RMDSZ, Mihai viteazul utca 10 szám 11:00 - 15:00

Szilágy

Szilágy megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.06. Szilágycseh Magyar Ház, Rózsák tere, 24. szám 10:00 - 13:00
2023.12.12. Zilah Megyei RMDSZ székház, Kossuth Lajos utca, 33. szám 10:00 - 14:00

Temes

Temes megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.05. Varjas 516. szám 12:00 - 13:00
2023.12.05. Máriafölde Iskola 13:00 - 14:00
2023.12.05. Pusztakeresztúr Iskola 14:00 - 15:00
2023.12.06. Csene Fő út, 2. szám 11:30 - 12:00
2023.12.06. Holler 12:00 - 12:15
2023.12.06. Gátálja RMDSZ székház, Fő út 14:00 - 14:30
2023.12.06. Detta RMDSZ székház, Victoriei utca, 36. szám 15:30 - 16:00

Történelmi Máramaros

Történelmi Máramaros megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.04. Hosszúmező 689. szám 11:00 - 12:00
2023.12.06. Aknasugatag Barátság Idősek Klubja, December 1. tér, 4. szám 11:00 - 12:00

Udvarhelyszék

Udvarhelyszék megye
Dátum Település Helyszín Időpont
2023.12.05. Székelykeresztúr RMDSZ iroda, Szabadság tér, 22. szám 10:00 - 14:00
2023.12.06. Szentegyháza Szent András Római Katolikus plébánia, Május 1. utca, 26. szám 10:00 - 14:00
2023.12.08. Székelyudvarhely Bocskai István Református Közösségi Ház, Tamási Áron út, 1. szám 09:30 - 13:00
2023.12.12. Felsőboldogfalva Polgármesteri Hivatal gyűlésterem 10:00 - 14:00

Tájékoztatás az eljárásról

Kérelmet bárki benyújthat, nemcsak az a személy aki megfelel az egyszerűsített honosítás/visszahonosítás törvényi feltételeinek. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet.

Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:
– maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
– magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és
– honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint az egykori magyar állampolgárságot igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). Az egykori magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).

Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja az önéletrajzot és a névmódosítási kérelmet is.

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában
– hiteles magyar nyelvű fordítással, és
– ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál,
– a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Regionális igazgatóságainál,
– külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél, illetve
– a Kormányablakoknál.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.

A belügyminiszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt.

A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:
– a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
– az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),
– a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
– az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni, természetesen annak függvényében, hogy hány kérelem kerül benyújtásra.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány, stb.).

Elsődlegesen a felmenő anyakönyvi kivonata alkalmas a magyar állampolgártól való leszármazás igazolására. A „leszármazási láncot” addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutunk, akiről vélelmezni lehet, hogy volt magyar állampolgár. A felmenő egykori magyar állampolgárságának igazolására alkalmas pl.: anyakönyvi kivonat (születési, házassági, halotti), állampolgársági bizonyítvány, opciós bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási okirat, korabeli munkakönyv, cselédkönyv, névváltoztatási-, elbocsátási okirat, iskolai bizonyítvány, korabeli lakcímbejelentő, katonakönyv, korabeli magyar útlevél.

A magyar állampolgártól való leszármazás igazolására a plébánosi/lelkipásztori igazolás is alkalmas, ha az 1895 előttről szól.

Természetesen még hajadon/nőtlen kérelmezőknek erről nem kell igazolást hozniuk.

A hazai anyakönyvezés a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és ez utóbbiak megszűnése, valamint a haláleset) bejegyzése egy központi magyar anyakönyvbe. A honosítottak és visszahonosítottak esetében a magyar állampolgárság megszerzését – 2007 óta kötelezően – követi a hazai anyakönyvezés.

A honosítást és visszahonosítást kérők külföldön történt születésének, házasságkötésének és bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezéséhez adatlapot kell kitölteni, melyet a honosítási kérelem benyújtásakor kell a csatolt iratanyaghoz mellékelni.

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: „Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.” Az előbbiekből következően általában nem kell vizsgálni, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtt, a korábbi személyes jog alapján milyen módon alakult az érintettnek pl. a névviselése. Az adatlapon egyes kérdésekről azonban nyilatkozatot kell tenni, pl. anya születési családi neve, házassági név, a születendő gyermekek családi neve, stb. 2015. április 1-től a hazai anyakönyvezési ügyekben eljáró hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala.

Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással, és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni. Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot Magyarország területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet. Magyarországnak a külgazdasági és külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője – egyebek mellett – okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

Fontos kiemelni, hogyha a hiteles fordítást arra – annak készítésére – feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, a fordítást el kell fogadni. (Tehát közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók.)

Ha a külföldi okirat olyan idegen nyelven készült, amely nyelven a magyar jog szerint hiteles fordítás készítésére feljogosított szerv (személy) nem ért, vagy nincs magyar külképviselet az adott államban, a külföldi állam belső joga szerint hiteles fordításra feljogosított személy által valamely világnyelvre történt hiteles fordítás alapján kerül sor a külföldi okirat magyar nyelvre történő hiteles fordítására („köztes fordítás”). Ez szintén elfogadható a honosítási és az anyakönyvi eljárásban.

Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (a szomszédos országokban és a legtöbb európai országban nem kell diplomáciai felülhitelesítés, más esetekben viszont a Hágai Egyezményhez csatlakozást érdemes előtte leellenőrizni). A honosítási kérelmet elbíráló hatóság viszonosság esetén, vagy azon okiratok esetében is eltekinthet a felülhitelesítéstől, amely külföldi okiratok valódiságát illetően kétsége nem merül fel. Ezen okiratok pontos köréről az elbíráló hatóság tájékoztatja a kérelem átvételére jogosult szerveket.

A fentiektől eltérő esetekben a külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. Az illetékes magyar külképviseleti hatóság a külföldi hatóság által kiállított és hitelesített okiratot oly módon hitelesíti felül, hogy az okiraton az illetékes hatósági aláírást és pecsétet hitelesíti. A diplomáciai felülhitelesítési eljárás díjköteles.

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik
– hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
– többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
– utónevüknek magyar megfelelőjét.

A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

A névmódosítást személyenként, kell kérelmezni. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma.

Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja a névmódosítási kérelmet.

A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal.

A magyar nyelvtől és névviseléstől idegen névelem (pl. az egyes szláv nyelvekben – orosz, ukrán, belarusz – szokásos apai név) vagy nemre utaló végződés (-ová, -a) elhagyható a névmódosítás keretében. A kérelem igazolására külön okiratot nem kell bemutatni, a szükséges adatokat a születési anyakönyvi kivonat tartalmazza.

A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben, vagy a Nemzeti és etnikai kisebbségek utónév könyvében megjelölt utónév fogadható el, amely nem mindig egyezik a köztudatban élő névazonossággal. A kérelmező nyilatkozata határozza meg a név magyar megfelelőjét egyes esetekben (Pl. a Matej-nek Máté és Mátyás is lehet a megfelelője).

A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.

A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.

A névmódosítási kérelem azon túl, hogy a honosítási kérelem részévé vált, a kitöltést segítő megoldásokkal teszi egyértelművé a kérelmet mind a kérelmezők, mind a döntés előkészítők számára.

Csökken a módosítás nyomán a névmódosítási kérelem alátámasztására csatolandó okiratok köre: nem kell csatolni a kérelmező elhalt anyja születési utónevének magyar nyelven történő feltüntetéséhez olyan okiratot, amely ezt tartalmazza.

Fő szabály, hogy az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés b)-d) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez nem kell az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot csatolni, erre csak a BÁH hiánypótlási felhívása alapján kerül sor.

Területváltozások 1938 és 1945 között:
Trianoni békeszerződéssel elcsatolt területek
1921. július 26.
Bécsi döntések A Magyarországhoz való visszacsatolás időpontja Az utódállam
A bécsi döntések
1945. január 20-ai hatállyal érvénytelenné váltak
Szlovák területek
(Felvidék)
1921. július 26-tól Csehszlovákia
Csehszlovákia déli része

(1939. évi 2.200 M.E. rendelet)

1938. november 2. 1945. január 20-tól Csehszlovákia
Kárpátalja

1921. július 26-tól Csehszlovákia

Kárpátalja (Csehszlovákia)

(1939: VI. tv.)

1939. március 15. 1945. január 20-tól
Szovjetunió
Erdély

1921. július 26-tól Románia

Észak-Erdély (Románia)

(1940: XXVI. tv.)

1940. augusztus 30. 1945. január 20-tól
Románia
Délvidék

1921. július 26-tól Jugoszlávia

Délvidék

(Jugoszlávia)
(1941: XX. tv.)

1941. április 11. 1945. január 20-tól
Jugoszlávia
A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még a kérelemhez egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet), valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is csatolnia kell. A mellékletek közül eredetben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat, illetve az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel). Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni. Magyarországi anyakönyvi eseményről kiállított okirat beszerzéséről, ha azzal a kérelmező nem rendelkezik, – kérelemre – a BÁH gondoskodik, de azt az ügyfél nem kapja meg. Amennyiben a kérelmező a kérelem-nyomtatványon jelzi, hogy az anyakönyvi okmányait eredetben az idegenrendészeti eljáráshoz (letelepedési, bevándorlási eljáráshoz) csatolta, azok hivatalból a honosítási eljáráshoz beszerezhetők. Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét. Aki olyan területen született, amely 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott, arról vélelmezhető, hogy volt ebben az időszakban magyar állampolgár. Tehát ha valaki például 1931-ben született Kolozsváron, az volt magyar állampolgár. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a leszármazást nem kell 1921-ig visszavezetni.

Tájékoztatás az eljárásról

1. A kérelem benyújtása

Kérelmet bárki benyújthat, nemcsak az a személy aki megfelel az egyszerűsített honosítás/visszahonosítás törvényi feltételeinek. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet.

Kérelmet az nyújthat be, aki a kedvezményes honosítás következő (együttes) feltételeinek maradéktalanul megfelel:– maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,– magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban, és– honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint az egykori magyar állampolgárságot igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.). Az egykori magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet).

Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja az önéletrajzot és a névmódosítási kérelmet is.
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Az idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában– hiteles magyar nyelvű fordítással, és– ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál,– a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Regionális igazgatóságainál,– külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél, illetve– a Kormányablakoknál.

Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.

2. A kérelem elbírálása

A belügyminiszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt.

A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:– a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,– az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik),– a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,– az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni, természetesen annak függvényében, hogy hány kérelem kerül benyújtásra.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).

3. Benyújtandó okiratok

Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat[1] (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat (például a felmenők anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány, stb.).

Elsődlegesen a felmenő anyakönyvi kivonata alkalmas a magyar állampolgártól való leszármazás igazolására. A „leszármazási láncot” addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutunk, akiről vélelmezni lehet, hogy volt magyar állampolgár. A felmenő egykori magyar állampolgárságának igazolására alkalmas pl.: anyakönyvi kivonat (születési, házassági, halotti), állampolgársági bizonyítvány, opciós bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási okirat, korabeli munkakönyv, cselédkönyv, névváltoztatási-, elbocsátási okirat, iskolai bizonyítvány, korabeli lakcímbejelentő, katonakönyv, korabeli magyar útlevél.

A magyar állampolgártól való leszármazás igazolására a plébánosi/lelkipásztori igazolás is alkalmas, ha az 1895 előttről szól.
[1] Természetesen még hajadon/nőtlen kérelmezőknek erről nem kell igazolást hozniuk.

4. Hazai anyakönyvezés

A hazai anyakönyvezés a magyar állampolgárok külföldön történt anyakönyvi eseményeinek (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat és ez utóbbiak megszűnése, valamint a haláleset) bejegyzése egy központi magyar anyakönyvbe. A honosítottak és visszahonosítottak esetében a magyar állampolgárság megszerzését – 2007 óta kötelezően – követi a hazai anyakönyvezés.

A honosítást és visszahonosítást kérők külföldön történt születésének, házasságkötésének és bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezéséhez adatlapot kell kitölteni, melyet a honosítási kérelem benyújtásakor kell a csatolt iratanyaghoz mellékelni.

A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 11. § (1) bekezdése szerint: „Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.” Az előbbiekből következően általában nem kell vizsgálni, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtt, a korábbi személyes jog alapján milyen módon alakult az érintettnek pl. a névviselése. Az adatlapon egyes kérdésekről azonban nyilatkozatot kell tenni, pl. anya születési családi neve, házassági név, a születendő gyermekek családi neve, stb. 2015. április 1-től a hazai anyakönyvezési ügyekben eljáró hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala.

5. Idegen nyelvű okiratok lefordítása

Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással, és ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni. Hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot Magyarország területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet. Magyarországnak a külgazdasági és külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője – egyebek mellett – okiratról hiteles fordítást készíthet vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja.

Fontos kiemelni, hogyha a hiteles fordítást arra – annak készítésére – feljogosított külföldi hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, a fordítást el kell fogadni. (Tehát közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók.)
Ha a külföldi okirat olyan idegen nyelven készült, amely nyelven a magyar jog szerint hiteles fordítás készítésére feljogosított szerv (személy) nem ért, vagy nincs magyar külképviselet az adott államban, a külföldi állam belső joga szerint hiteles fordításra feljogosított személy által valamely világnyelvre történt hiteles fordítás alapján kerül sor a külföldi okirat magyar nyelvre történő hiteles fordítására („köztes fordítás”). Ez szintén elfogadható a honosítási és az anyakönyvi eljárásban.

Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (a szomszédos országokban és a legtöbb európai országban nem kell diplomáciai felülhitelesítés, más esetekben viszont a Hágai Egyezményhez csatlakozást érdemes előtte leellenőrizni). A honosítási kérelmet elbíráló hatóság viszonosság esetén, vagy azon okiratok esetében is eltekinthet a felülhitelesítéstől, amely külföldi okiratok valódiságát illetően kétsége nem merül fel. Ezen okiratok pontos köréről az elbíráló hatóság tájékoztatja a kérelem átvételére jogosult szerveket.
A fentiektől eltérő esetekben a külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. Az illetékes magyar külképviseleti hatóság a külföldi hatóság által kiállított és hitelesített okiratot oly módon hitelesíti felül, hogy az okiraton az illetékes hatósági aláírást és pecsétet hitelesíti. A diplomáciai felülhitelesítési eljárás díjköteles.

6. Névmódosítás

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik– hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,– többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,– utónevüknek magyar megfelelőjét.
A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

A névmódosítást személyenként, kell kérelmezni. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, a házassági névviselési forma.
Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja a névmódosítási kérelmet.

A kérelmező saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevének írásmódját korabeli magyar állami hatóság által kiállított okirattal tudja igazolni. A kérelmet alátámasztó okirat elsősorban a kérelmező vagy felmenője magyar anyakönyvi kivonata, továbbá az anyakönyvi bejegyzés alapján kiállított, a személyi adatokat közhitelűen igazoló okmány. Ezek egybeesnek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal.
A magyar nyelvtől és névviseléstől idegen névelem (pl. az egyes szláv nyelvekben – orosz, ukrán, belarusz – szokásos apai név) vagy nemre utaló végződés (-ová, -a) elhagyható a névmódosítás keretében. A kérelem igazolására külön okiratot nem kell bemutatni, a szükséges adatokat a születési anyakönyvi kivonat tartalmazza.
A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben, vagy a Nemzeti és etnikai kisebbségek utónév könyvében megjelölt utónév fogadható el, amely nem mindig egyezik a köztudatban élő névazonossággal. A kérelmező nyilatkozata határozza meg a név magyar megfelelőjét egyes esetekben (Pl. a Matej-nek Máté és Mátyás is lehet a megfelelője).

A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.
A névmódosítási kérelmet mind a kérelmezőnek, mind a kérelmet átvevő személynek alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.
A névmódosítási kérelem azon túl, hogy a honosítási kérelem részévé vált, a kitöltést segítő megoldásokkal teszi egyértelművé a kérelmet mind a kérelmezők, mind a döntés előkészítők számára.

Csökken a módosítás nyomán a névmódosítási kérelem alátámasztására csatolandó okiratok köre: nem kell csatolni a kérelmező elhalt anyja születési utónevének magyar nyelven történő feltüntetéséhez olyan okiratot, amely ezt tartalmazza.
Fő szabály, hogy az Ápt. 20/A. § (1) bekezdés b)-d) pontjára alapozott névmódosítási kérelemhez nem kell az állampolgársági ügyekben eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket bizonyító okiratot csatolni, erre csak a BÁH hiánypótlási felhívása alapján kerül sor.

7. Területváltozások 1938 és 1945 között

A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Mellékelni kell még a kérelemhez egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab igazolványképet (külföldön élőnek egyet), valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező kérelmezőnek személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges adatlapot is csatolnia kell.

A mellékletek közül eredetben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat, illetve az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (így a kérelem átvevőjénél az eredeti bemutatása mellett is lehetséges másolatot hagyni, aki összevetheti a másolatot az eredetivel). Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni. Magyarországi anyakönyvi eseményről kiállított okirat beszerzéséről, ha azzal a kérelmező nem rendelkezik, – kérelemre – a BÁH gondoskodik, de azt az ügyfél nem kapja meg. Amennyiben a kérelmező a kérelem-nyomtatványon jelzi, hogy az anyakönyvi okmányait eredetben az idegenrendészeti eljáráshoz (letelepedési, bevándorlási eljáráshoz) csatolta, azok hivatalból a honosítási eljáráshoz beszerezhetők. Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

Aki olyan területen született, amely 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott, arról vélelmezhető, hogy volt ebben az időszakban magyar állampolgár. Tehát ha valaki például 1931-ben született Kolozsváron, az volt magyar állampolgár. Ennek megfelelően ezekben az esetekben a leszármazást nem kell 1921-ig visszavezetni.

Letölthető űrlapok

I. Magyar állampolgársággal még nem rendelkezőknek:

1. Honosítási kérelem:

Tájékoztató adatlap kitöltéséhez

• Honosítási-visszahonosítási kérelem

2. Anyakönyveztetés honosítással egyidejűleg:

• Adatlap születés anyakönyvezéséhez
• Adatlap házasság anyakönyvezéséhez

II. Magyar állampolgársággal már rendelkező személyek esetében:

Jelen tájékoztatóban szereplő változások kizárólag a már állampolgársági esküt tett magyar állampolgárok hazai anyakönyvezéséhez kapcsolódnak, azaz nem érintik a honosítási eljárással párhuzamosan történő anyakönyvezést).

Tájékoztató

• Adatlap születés magyarországi anyakönyvezéséhez

• Adatlap házasság magyarországi anyakönyvezéséhez

• Adatlap válás magyarországi anyakönyvezéséhez

• Adatlap haláleset magyarországi anyakönyvezéséhez

• Házassági névviselési forma megváltoztatása

• Születési családi és/vagy utónév megváltoztatása

• Kérelem külföldi lakcím megváltoztatásához

III. Családtámogatás – Köldökzsinór program:

Tájékoztató a nem Magyarországon született magyar gyermekek után járó családtámogatásról

1. Anyasági támogatás megállapítására vonatkozó kérelem

2. Életkezdési letéti számla megnyitása iránti kérelem

IV. Azonosító nyilatkozat a levélben szavazáshoz a Magyarországi Országgyűlési Választásokra, 2022. április 3.

Jelen dokumentumot csak abban az esetben kell használni, ha a Nemzeti Választási Iroda által kiküldött szavazó levélcsomagban levő azonosító nyilatkozat valamilyen módon sérült vagy helytelenül lett kitöltve.

! Figyelem: a szavazási levélcsomagból más dokumentum nem cserélhető/helyettesíthető!

Azonosító nyilatkozat letöltése

Hadigondozotti ellátások

Tájékoztató

A kérelmet magyar állampolgár vagy magyar állampolgársággal is rendelkező külföldi állampolgár nyújthat be. A hadigondozás iránti kérelem határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető, de a hadigondozási igény visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A kérelem illetékmentes.

Tájékoztató a hadigondozottak ellátásának szabályairól

Tájékoztató a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény, valamint végrehajtási rendelete módosításáról

Gyakori kérdések

2020. február elsejétől a honosítási kérelmet benyújtó személyek mindegyike hivatalból kap magyar személyazonosító igazolványt.

Az állampolgársági kérelemhez mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonat, családi állapotát igazoló okiratok (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum), személyazonosító igazolvány, valamint a felmenők magyar állampolgárságát igazoló iratok másolatát és fordítását.
A fényképet 12. évet betöltött vagy idén töltő személyek esetében a konzulátus készíti el; 12 év alatti gyerekek esetében egy jó minőségű, fehér hátterű igazolványképre van szükség.

Az a nem magyar állampolgár részesülhet az egyszerűsített honosítási eljárásban, aki az alábbi követelményeknek megfelel:
– a kérelmező vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását,
magyar nyelvtudását igazolja,
– a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban,
– honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön eljárásban igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár (megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt).

A magyar jogrendszerben az egészségügyi- vagy szociális ellátást, illetve például a közoktatást ágazati jogszabályok szabályozzák, amelyek a jogosultságot lakóhelyhez vagy tartózkodási helyhez, illetőleg biztosítotti jogviszonyhoz kötik. Kétoldalú nemzetközi szerződések viszonosság alapján biztosíthatnak nem magyar állampolgároknak is hasonló jogokat és az uniós polgárokat is a magyarokéval azonos ellátás illeti meg.

Természetesen országonként eltérő, hogy milyen előnyökkel járhat az ott élő magyarság számára az állampolgárság megszerzése. Minden jövendő magyar állampolgár szempontjából közös lenne a Magyarországon tartózkodás és az útlevél megszerzésének joga, az uniós polgársággal együtt járó kedvezmények.

A kérelem benyújtásától számított 6-9 hónap után lehet választ várni.

Az Eurotrans Alapítvány által összeállított egyszerűsített honosítási kérelmet be lehet nyújtani a:
Csíkszeredai Főkonzulátuson,
Kolozsvári Főkonzulátuson,
Bukaresti Nagykövetségen,
– kiszervezett konzuli napokon.

Az egyszerűsített honosítási kérelmeket be lehet nyújtani Magyarországon is (szükséges, hogy a fordítások rendelkezzenek OFFI pecséttel):
– a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalainál,
– a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál,
– a Kormányablakoknál.

Az állampolgársági kérelemhez az eredeti okiratokat nem kell leadni, elég a másolatát és fordítását mellékelni.
Kivételt képeznek az egyház által kiállított családfát visszavezető igazolások, amit szükséges leadni eredetiben is.

A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz, erről tájékoztató levelet fog kapni. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételének (jogvesztő) határideje az erről szóló felhívás közlésétől számított egy év. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek az eljáró szerv külön felhívására (tehát alapesetben nem kötelező) csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását (hiteles fordítással).

Az önéletrajz tartalmazza a kérelmező életútjának legfontosabb állomásait születésétől napjainkig: a fontosabb személyes és tanulmányok végzésével kapcsolatos adatokat, a családi állapotát. Nem professzionális, szakmai önéletrajz az elvárás.

Az állampolgársági kérelmet egyénileg és csak személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Változatlanul maradt az együtt élő családtagok közös kérelem benyújtásának lehetősége.

A magyar jogszabályok alapján semmiképpen, hiszen a magyar jogszabályok támogatják a kettős állampolgárságot.
Fontos kiemelni, hogy egyes országok jogrendje a „kettős állampolgárságot” különbözőképpen kezeli, és ezen belül is eltérések vannak a kettős státuszhoz fűződő jogkövetkezmények vonatkozásában. Az adott államban ezzel kapcsolatosan hatályban lévő szabályokról az adott állam illetékes szervei adhatnak hivatalos tájékoztatást.

Az egykori magyar állampolgárságot lehet bizonyítani anyakönyvi kivonatokkal (születési-, házassági- vagy elhalálozási anyakönyvi kivonat).
Amennyiben nem áll rendelkezésre, illetve nem beszerezhető a felmenő személyi irata, akkor elfogadható a lepecsételt, aláírt egyházi igazolás is, amelyben visszavezetik a családfát 1910 előttig (dátumokkal és helyszínekkel) vagy régi magyar okirat (egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány).
Az egykori magyar állampolgárság igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat végig követhető legyen.

Igen, azonban magyarországi lakóhely hiányában csak az országos listára lehet szavazni. A választójog gyakorlása előzetes regisztrációhoz van kötve.

Magyar állampolgárként abban az esetben jogosult magyar igazolványra és az ezzel járó kedvezményekre, amennyiben nem létesít Magyarországon lakóhelyet. Magyarországi lakóhely létesítése esetén Ön magyar igazolványra nem jogosult.

Az egyszerűsített honosítási kérelmet 2011. január 1-től lehet benyújtani. Nincs időbeli korlát, tehát akár 2, akár 5 év múlva is lehet élni a lehetőséggel.

Főszabály szerint igen, azonban abban az országban, amelynek Ön szintén állampolgára, ez nem érvényes, azaz ott Magyarország nem nyújthat hivatalos konzuli védelmet.

Az egyszerűsített honosítási eljárásban a házastársaknak külön-külön kell a törvényben előírt feltételeket, így a felmenő egykori magyar állampolgárságát is igazolniuk.
Amennyiben nem lehetséges visszavezetni a családi kapcsolatot, kérvényezhető a magyar állampolgársággal rendelkező házastárs révén, legalább tíz éve fennálló házasság esetében. Ha született közös gyerekük, akkor elegendő öt évnyi fennálló házasság is.

Nem kell Magyarországon letelepedni a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.

A belügyminiszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt.

Törvény szerint elegendő a “magyarországi származás valószínűsítése.”
Ezáltal a csángók igazolhatják a származásukat a felmenőik anyakönyvi kivonataival, ami mutatja, hogy a csángók által lakott területen, falvakban éltek az őseik, illetve a római katolikus egyházi igazolás is elég a valószínűsítésben.

A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik:
– hogy saját vagy felmenőjük egykori születési családi nevét viselhessék,
– többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását,
– utónevüknek magyar megfelelőjét.

Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magába foglalja a névmódosítási kérelmet is. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével egyidejűleg lép érvénybe.

Az állampolgársági törvény úgy rendelkezik, hogy az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni. A több nyelven kiállított úgynevezett „nemzetközi” anyakönyvi kivonatot is le kell fordíttatni.

Ha az okiratra magyar közigazgatási hatóság előtti eljárásban történő felhasználásra – a magyar állampolgárság fennállásának igazolására – van szükség, mint például útlevél kiállításához vagy névváltoztatási kérelem elbírálásához, ez esetben az eljáró hatóság hivatalból keresi meg az állampolgársági ügyekben eljáró Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt. Az ügyfélnek tehát az igazolás beszerzésével kapcsolatban nincs tennivalója.

Az elveszett vagy megsemmisült (használhatatlanná vált) honosítási (visszahonosítási) okiratról másolat kérhető, ha azt az ügyfél más célra – tehát nem magyar közigazgatási hatóság előtti eljárásban – kívánja felhasználja. Az okiratmásolat tartalmában az eredetivel mindenben megegyezik ugyan, azonban megjelenésében eltér attól. A kérelem benyújtásához nincs formanyomtatvány rendszeresítve, a kérelemben a személyi adatokon túl további, az azonosítást segítő adatokat is célszerű közölni: ilyen például az eskü/fogadalomtétel helye, ideje, egyedül vagy családtagjaival együtt szerepel az okiraton. A másolat kiadását célszerű ott kezdeményezni, (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainál, kormányablak, BÁH Regionális Igazgatóságainak ügyfélszolgálata, külképviselet) ahol egyébként az egyszerűsített honosítási kérelem is benyújtható. A másolat illetéke jelenleg 100 forint, amelyet a kérelmen kell leróni. A BÁH az okiratmásolatot az ügyfél által megjelölt magyarországi címre, vagy külföldre a külképviselet útján továbbítja.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10. §-a alapján a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy – ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal igazolható. Tehát a honosítási okirat alkalmas a magyar állampolgárság igazolására és 2011. január 1. óta a honosítási okirat tartalmazza az esetleges névmódosítást is.
Személyazonosításra alkalmas hivatalos igazolvánnyal és honosítási okirattal minden új állampolgár bizonyíthatja a magyar állampolgárság megszerzését.

Például az útlevél kérelmezéséhez nem kell a magyar anyakönyvi kivonat, elegendő a korábbi személyazonosításra alkalmas hivatalos igazolvány (például román útlevél) és a honosítási okirat bemutatása.

Az eskütétel helyének módosítása egy alkalommal kérhető, legkésőbb az állampolgársági eskü kitűzött időpontját megelőző ötödik napon. Ez esetben az okiratot továbbítják az új eskütételi helyre.

A honosítási okirat cseréjére nincs lehetőség. Az említett okirat a magyar állampolgárság megszerzésének tényét igazolja, nem pedig a személyi adatok igazolására szolgál.